A magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet kimondja, hogy a nemzeti értékek adatait a települési, tájegységi és megyei értéktárakban, az ágazati értéktárban, a külhoni magyarság értéktárában, a Magyar Értéktárban, valamint a Hungarikumok Gyűjteményében az egyes szakterületenkénti kategóriák szerint kell azonosítani és rendszerezni.
Ebes Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a 18/2015 (I.28.) ÖH. sz. határozatával döntött arról, hogy létrehozza az Ebesi Települési Értéktár Bizottságot.
A bizottság feladat- és hatáskörét a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi. XXX. törvény, valamint a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV.16.) Korm. rendelet tartalmazza.
Az Ebesi Települési Értéktár Bizottság szervezi a településen fellelhető nemzeti értékek azonosítását, létrehozza a településen fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjteményt és megküldi azt a megyei értéktárba.
A bizottság feladata:
- a települési értékek megőrzéséről és szélesebb körben történő megismertetéséről való gondoskodás,
- a helyi települési értékek körének meghatározása, szükség szerint módosítása, a Települési Helyi Értékek Gyűjteményének összeállítása,
- félévente – legkésőbb a félévet követő hónap utolsó napjáig – a képviselő-testület és a település lakosságának tájékoztatása a végzett tevékenységről,
- Hungarikumok Gyűjteményébe való felvételre való javaslattétel.
Jogszabályok
A magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény
A magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013.(IV.16.) Korm. rendelet
Ebesi Települési Értéktár Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzata
Az Ebesi Települési Értéktár Bizottság szervezési, adminisztrációs feltételeit az Ebesi Polgármesteri Hivatal biztosítja.
A Bizottság elérhetőségei:
levelezési cím: 4211 Ebes Széchenyi tér 1.
telefon: 06-52/565-048
e-mail: ebesoffice@t-online.hu
Javaslattétel a települési értéktárba való felvételre:
A nemzeti érték települési értéktárba történő felvételére vonatkozó javaslatokat az Ebes Települési Értéktár Bizottság elnökéhez kell benyújtani, a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon, elektronikusan az ebesoffice@t-online.hu e-mail címre, vagy személyesen leadni a Polgármesteri Hivatal titkárságára. A javaslattétel ingyenes.
A javaslatokról a Bizottság a benyújtást követő 90 napon belül dönt.
Formanyomtatvány letölthető: ide kattintva
Érték neve:
Az 1950-53 között a Hortobágy, Nagykunság területére kényszermunkatáborokba elhurcolt családok emlékhelyei: Síremlékmű a múzeum kertben, emléktábla a református templom kertjében, Ítélet nélkül című állandó kiállítás a kitelepített családokra és a diktatúra áldozataira emlékezve
Kategória: kulturális örökség, épített környezet
Fellelhetősége:
Széchényi Ferenc Tájmúzeum Ebes 4211 Ady Endre utca 6-8.
Református templomkert Ebes Széchenyi tér 4.
Értéktár neve: Ebes Települési Értéktár
Hajdú-Bihar Megyei Értéktár
Az 50-es évek elején a Hortobágyon 12 zárt kényszermunkatábort hoztak létre, ezek közül egy volt az ebesi. Elsősorban Magyarország déli és nyugati határához közel eső településekről telepítettek ki több ezer embert családostul – csecsemőktől az aggastyánokig –, nem kímélve a betegeket sem, hogy részei legyenek a Hortobágy természetátalakításának, az ötvenes évek elejének kísérleti tervgazdálkodásának. Ezeknek a szabadságuktól, emberi méltóságuktól megfosztott embereknek emlékére és tiszteletére nyílt meg az ebesi Széchényi Ferenc Tájmúzeumban 2005-ben 50-es évekbeli elhurcolások emlékére létrehozott állandó kiállítás.
A kiállítás országosan egyedülálló, a kiállítótérben időről-időre rendhagyó történelemóra keretében ismerhetik meg a diákokat a korszak történéseit.
A múzeum kertjében két, ismeretlen, valószínűleg az 1950-es évek kitelepítéseinek áldozatul esett személy hamvai nyugszanak. A sírkő felirata: „Köszönjük, hogy elnyerhettük földi nyugalmunkat. A református templomkertben emlékmű található az Ebesre kitelepített családok tiszteletére.
Érték neve:
Benei Péter pipakészítő népi iparművész munkássága
Kategória: kulturális örökség
Fellelhetősége: Ebes
Értéktár neve:Ebes Települési Értéktár
Hajdú-Bihar Megyei Értéktár
Benei Péter 1946-ban Berettyóújfaluban született. Egerben járt gimnáziumba, ahol az asztalos ipari alaptevékenységet is megtanulta. Az élet aztán műszaki pályára irányította, de a fa szépsége és megmunkálása mindig érdekelte.
1996-ban betegség miatt nyugállományba került. Az igen súlyos, hosszantartó betegségből való felépülése ideje alatt gyakran felidézte nagyapja emlékét, aki asztalosmester volt, de kedvtelésből sok fapipát készített barátok, ismerősök és saját maga részére. Ezekből a pipákból néhány darab és a szerszámok egy része még megmaradt a családban. Benei Péter így megpróbálkozott egy-két pipát faragni saját részre. Mivel a család és barátok körében nagy tetszést aratott, így egyre többet készített. Megmutatta néprajzos ismerőseinek, s ők is nagyon bíztatták, hogy faragja ezeket a múltból visszaidézett tárgyakat.
A budapesti NESZ (Népművészeti Egyesületek Szövetsége) rendszeresen zsűrizi munkáit, 2009-ben népi iparművész címet kapott.
Benei Péter pipái nem a dohányzásról szólnak – hiszen ő maga sohasem dohányzott soha – hanem a fa megmunkálásáról, a formagazdagságról. Feladatának érzi e hagyomány megőrzését: igyekszik feléleszteni ezt a rég elfeledett szép mesterséget, az általa készített pipákban újra él a múlt.
 |
 |
| Benei Péter fapipái | |
Érték neve:
Ebesi Vasútállomás
Kategória: épített környezet
Fellelhetősége: Ebes
Értéktár neve: Ebes Települési Értéktár
A vasútvonal már 1857-ben érintette Ebest, ettől kezdve volt itt vasúti megállóhely. A személyvonatok megálltak Ebes és Ebesi tanyák megállóhelyeken is. Az állomásépület 1908-ban épült. 1994-ben az eredeti állapot visszaállításával újították fel. Ebes vasútállomásának épülete a MÁV III. osztályú fővonali típusépületeinek egyik szépen megmaradt, az utókornak megőrizendő, vasúti műemléki védettségű épülete. Az állomás Debrecen felőli oldalán volt a többször díjnyertes rózsakert. Maradványai ma is fellelhetők. Az 1935-ben készült felvételen a kert gondozója, nagyszebeni Somlyy József (1885-1974) állomásfőnök is látható.
A vasútállomás egykori rózsakertje
Érték neve:
Görbe-Balogh kúria
Kategória: épített környezet
Fellelhetősége: Ebes
Értéktár neve: Ebes Települési Értéktár
A Görbe-Balogh kúria 1922-ben neoklasszicista stílusban épült, az egykori tulajdonos család nevét viseli. Balogh István, debreceni honatya és tanya tulajdonos az I. világháborúban szerzett sebesülése nyomán kapta a „görbe” nevet. A II. világháború és az új község megalapítása után a kúriában tsz-iroda, majd könyvtár működött. Jelenleg az Idősek Klubjának ad helyet. 2004-ben újították fel, ekkor nyerte el jelenlegi küllemét.
Érték neve:
Kádár- Nagy Lajos festőművész munkássága
Kategória: épített környezet
Fellelhetősége: Ebes
Értéktár neve: Ebes Települési Értéktár
Kádár-Nagy Lajos 1939-ben született Sárrétudvariban. Tizenkét évesen került Debrecenbe, s itt végezte el az általános iskolát. Az építőipari technikum befejezése után a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezett építészmérnöki diplomát. A képzőművészetek iránti vonzalma 15-16 éves korában ébredt. Első képei 1968-ban voltak láthatók a szűkebb közönség számára a Debreceni Tervező Vállalat házi kiállításán. Ekkor foglalkozott akvarellel és kisplasztikával is. A mintegy hat esztendeje rendszeresen kiállított képein az úgynevezett organikus absztrakciót igyekszik megteremteni, olyan egyéni szín- és formavilágot próbál létrehozni, ami esztétikai élményt nyújt nemcsak számára, hanem remélhetőleg a szemlélőnek is.
Érték neve: Templomdomb
Kategória: kulturális örökség
Fellelhetősége: Ebes
Értéktár neve: Ebes Települési Értéktár
Ebes ezen a néven az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben említik először, a leletek tanúsága szerint azonban valószínűleg már a 11. században kialakult a középkori település. A falu első temploma a mai településtől délkelet felé, az Ágod és a Zsong patakok által körülvett kis dombon helyezkedett el. Az épületet az Árpád-házi királyok törvényei nyomán emelték a XII. század folyamán, és Szent Miklós tiszteletére szentelték fel. Legkorábbi írásos említése az 1332-es pápai tizedjegyzékből ismert: P. (Petrus vagy Paulus) nevű papja 10 garas pápai tizedet fizetett. Pusztulása 1572-1581 közé tehető; ekkor már csak a falu 1 lakott és 4 elhagyott jobbágytelkét említik, s templomát már nem. A templom mentő feltárását 1988-ban végezte el M. Nepper Ibolya, a debreceni Déri Múzeum régésze. A feltárás nyomán egy egyhajós, négyszögletes szentélyzáródású templom alapjai kerültek napvilágra, melynek három periódusát lehetett elkülöníteni. Az első, a XII. század folyamán épült teljes hossza 11 m, belső hossza 9 m, hajójának teljes szélessége 8 m, belső szélessége 6 m. A román kori templomot a XIII. század első évtizedeiben bővítették egy újabb szentéllyel és megerősítették 8 támpillérrel, ezáltal a hajó teljes hossza 15 m lett. Ezután a XIII. század végén egy északi sekrestyét építettek hozzá, és dél felé is meghosszabbították. Így a templom teljes hossza 18,5 m le A templomdombot és környékét 2003 novemberében a nemzeti kulturális örökség minisztere fokozottan védett régészeti lelőhellyé nyilvánította.
Rácz Zoltán terve
Érték neve: Uzonyi Pál tanító, festőművész, költő munkássága
Kategória: kulturális örökség
Fellelhetősége: Ebes
Értéktár neve: Ebes Települési Értéktár
Uzonyi Pál (1923–1986) tanyai iskolaigazgató, tanító, festőművész, költő 1923-ban született Hajdúböszörményben. Földrajz-rajz szakos tanárként dolgozott Ebesen; a tanyai iskola igazgatói székét a község megalakulásának évében, 1952-ben foglalta el, és 1985-ig töltötte be ezt a tisztséget. Elhivatott tanári pályafutása mellett alkotó művészként is jelentős tevékenységet fejtett ki. Művészi indíttatását családjától és szülővárosa művészeitől: Káplár Miklóstól, Pálnagy Zsigmondtól, Veress Gézától kapta. Képzőművészeti alkotásaiban több technikával is találkozhatunk: fafaragványokat, festményeket és grafikákat egyaránt készített. Míg faragványaiban inkább a népi motívumok és formavilág jelenik meg, festményei realistának, időnként szürreálisnak mondhatók, nehéz emberi sorsokat jelenítenek meg. Munkáit több önálló kiállításon mutatták be országszerte. A realista festmények mellett ceruzarajzai és versei a gyermekszemmel derűs, élénk, sokszínű természetet és tanyasi életet jelenítik meg. 1953- 1985 között több, mint 600 verset írt, melyek gyakran jelentek meg nyomtatásban a Dörmögő Dömötör, a Hajdú-Bihari Napló, a Nők Lapja, vagy a Kisdobos lapjain. Ecsetemben mesék élnek címet viselő, saját rajzaival illusztrált gyermekverses kötetét 2013-ban jelentette meg az Ebes Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. Hagyatékát a Széchényi Ferenc Tájmúzeum őrzi és gondozza, 2005. március 15. óta időszaki kiállítóterme Uzonyi Pál nevét viseli.
